A legtöbb esetben régészeti feltárások során előkerülő, úgynevezett rhütonok már legalább négyezer évvel ezelőtt közkedveltek voltak.
A rhüton eredeti formájában egyszerű ivókürt. Minden valószínűség szerint már az őskor óta használják, mint a poharat/korsót, és később vált egyértelműen státuszszimbólummá.
Pegazusos ivókűrtök a régmúltból
(Kép forrása) Rhüton vagy rhyton (görögül ῥυτόν, eredeti jelentése: áramlás, forrás) ivóedény (ivókürt), mely szarv alakú vagy a végén állatfej található. Az ivóedény legvégén (az állatfej szájában) lévő nyíláson keresztül csorgott az ivó szájába a bor. A Közel-Keleten és Perzsiában már az i. e. 2. évezredben használták. A görögökhöz valószínűleg perzsa közvetítéssel került. Az ivóedények sokféle anyagból, agyagból, bronzból, aranyból, ezüstből készültek; a trákok és a szkíták is vásárolták a görögöktől.
Pegazusos ivókűrtök a régmúltból
(Kép forrása) Ilyen tárgyak nagy számából kerültek elő a kaukázusi térségből, a szkíta kultúrkörből, majd ilyet készítettek a velük rokon trákok, de a rütonokat széles körben használták Kisázsia lovas népei. Később a térség szkíta hagyományait a perzsák is átvették és az Akhaimenida-korban (i. e. 6-3. század) szintén sok nemesfém (és agyag) rütont gyártottak.
Pegazusos ivókűrtök a régmúltból
(Kép forrása) A görögök a Dionüszosz-kultusszal ismerték meg ezt a fajta tárgyat, akik a hagyomány szerint keletről honosították meg a nemes nedű ivásának szokását. Dionüszosz maga is keleti istenség volt (akár Apolló vagy Aphrodité).
Ha már státusszimbólummá vált, akkor érthető módon az egyediségre és a kidolgozottságra egyaránt törekedtek. Így mindenfajta állatfejet, de akár mitológiai alakok felsőtestét is megformálták a rhütonok végére, ahogy magát a szélesebb részét is gazdagíthatták domborművek.
Pegazusos ivókűrtök a régmúltból
(Kép forrása)
Görög eredetű, szkíta sírból előkerült, pegazus-formájú ivókürt ugyanúgy ismert, mint Európa, Kisázsia vagy Belső-Ázsia trák, szkíta, perzsa sírjaiban talált, pegazus fejű rhütonok. Bár más állatokat (és mitológiai alakokat is) ábrázoltak, a legcsodásabbak egyértelműen a pegazusos változatok. Itt jegyzem meg, hogy attól, hogy szkíta sírból kerül elő, még nem lesz szkíta. Mind a pegazus sörénye, mind a kantára, mind a domborművek egyértelműen görög-trák eredetet mutatnak.
Pegazusos ivókűrtök a régmúltból
(Kép forrása)
Cikk forrása: aureion.hu
